Reprezentációs költségek, üzleti ajándék, adómentes juttatások, béren kívüli és egyes meghatározott juttatások, nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek fogalma.

Reprezentációs költségek, üzleti ajándék, adómentes juttatások, béren kívüli és egyes meghatározott juttatások, nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek fogalma.

Az utóbbi években hatósági oldalról folyamatos fejlesztések mentek végbe azért, hogy az adózók tevékenységének egyes részletei, bizonyos adatszolgáltatások formájában azonnal láthatóak legyenek a hatóságok számára.

A NAV az online számla összekötés eredményeként már nem csak azokat a számlákat látja amiket adózóként kibocsátunk, hanem azokat is, melyeket felénk állítanak ki.

Ebből adódóan 2022-től elengedhetetlen bizonyos "költségek" lekönyvelése és annak megfelelő adózása és bevallása. Míg eddig előfordulhatott, hogy egy-egy számla kimaradt a könyvelésből, ha az adózó úgy ítélte meg, hogy nem képezi jelentős részét a nyilvántartásnak, ezek kihagyása a jelen rendszerben nem megengedett és szándékos adóelkerülésnek minősíthető.

Éppen ezért fontosnak tartom az alábbi fogalmak pontos tisztázását:

Mit nevezünk reprezentációnak?

Reprezentációnak minősül többek között:

• a szakmai megbeszéléseken, tárgyalásokon, értekezleteken, egyeztetéseken, üléseken,
• az egyes rendezvényeken (pl. csapatépítő, céges parti, sajtótájékoztató),
• a vezetői beosztással kapcsolatos vendéglátás keretében

térítésmentesen biztosított étel- és italszolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (utazás, szállás, szabadidőprogram).

Azok a rendezvények, események tartozhatnak a reprezentáció körébe, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása. Így tehát nem reprezentációs alkalom a munkahelyi nőnapi köszöntés, újévi koccintás (ezek ugyanis nem függenek össze a juttató tevékenységével). Ezzel szemben elfogadható alkalmak az üzleti tárgyalások, munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, az adott szakmát érintő rendezvényeken (bemutatók, kiállítások, konferenciák, továbbképzések).

A reprezentálás akkor felel meg a törvényi fogalmaknak, ha eseményhez, rendezvényhez kötődik, vagyis az olyan "vendéglátás", amely a munkavállalók szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki (pl. a napi rendszeres kávézás, italautomata-használat), nem értelmezhető reprezentációnak.

Reprezentáció adózása:

TAO adóalanyok esetén az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót és a 13% szociális hozzájárulási adót.

KIVA adóalanyok esetén az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót, valamint a normál adóalap után keletkezik 10%-os KIVA fizetési kötelezettség.

Az üzleti ajándék fogalmát szintén megtalálhatjuk az Szja tv.-ben. Üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

Üzleti ajándék adható többek között a már meglévő vagy jövőbeli üzleti partner részére, viszont nem adható a társasággal munkaviszonyban, illetve egyéb jogviszonyban álló magánszemélynek.

Üzleti ajándéknak tekinthető a termék vagy szolgáltatás, kivéve, ha az értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Viszont lehet utalvány, ha az nem visszaváltható, valamint az utalványból egyértelműen megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel.

Az üzleti ajándék adózási szabálya nem alkalmazható, ha az ajándék természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

Az üzleti ajándék adókötelezettsége azonos a reprezentációéval, azaz a kifizetőnek az üzleti ajándék értékének 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t kell fizetnie és 13% szociális hozzájárulási adót.

Adómentes juttatások

A munkaviszonnyal kapcsolatosan felmerülő adómentes juttatásokat az Szja törvény 1. számú mellékletének 8., 9.pontjaiban találjuk meg. Kiemelendő ezek közül a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszközök. Itt a legtöbbször a szemüveg jelenti a problémát. Röviden úgy foglalhatnánk össze a vonatkozó szabályokat, hogy ha a szem a munkakörből fakadóan mechanikai sérülés veszélyének van kitéve, akkor a védőszemüveg egyértelműen adómentesen adható, sőt kötelező. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szabályozza, hogy mikor, hogyan szükséges irodai alkalmazottjainknak szemüveget biztosítani. Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a szabályozás a lencsére helyezi a hangsúlyt, így a kiemelkedően nagy értékű kerettel egy adóellenőrzés során problémák lehetnek. A szakirodalom néha a szükséges, legolcsóbb keretet említi, ami egy ilyen tág piacon nehezen értelmezhető.

Adómentes juttatások közt az eddig használt elemek közül az óvoda bölcsőde térítése marad az adómentes kategóriában. Ennél a juttatásnál 2022-ben is érvényes marad az a szabály, hogy nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül elszámolhatjuk a költségeket adómentesen. Továbbra is adómentesen lesz adható Kultúra- és Sportrendezvény belépő is, mindkettő a minimálbér mértékéig lesz biztosítható.

Megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt az igazolás nélkül adható (munkaszerződésében foglaltak szerint) távmunkát végző munkavállalók adómentes költségtérítése. A költségként elszámolható tétel mértéke a felek által meghatározott összeg, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százaléka. Az elszámolás feltételeiről és egyéb részleteiről érdemes azonban tájékozódni a 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendeletből.

Béren kívüli juttatások:

A kedvezményesen adózó juttatások köre nem változik. Széchenyi Pihenő Kártya adható majd a 2022-ben is az ismert alszámlákkal. (szálláshely - 225.000 Ft, vendéglátás - 150.000 Ft, szabadidő - 75.000 Ft).

Az adóalap után a kifizetőnek 15 százalék szja-t és 13 százalék szochó kell fizetnie

Egyes meghatározott juttatások:

Az egyes meghatározott juttatások adójához a juttatás értékét szoroznunk kell 1,18-cal, és erre kell 15% személyi jövedelemadót valamint 13% szociális hozzájárulási adót számolnunk. Ez összesen 33.04% adóteher.

Ezzel a közteherrel valósíthatnánk meg a csekély értékű ajándék juttatás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg átadását az Önkéntes egészségpénztár és Önkéntes nyugdíjpénztár esetében.

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség

A társasági adó (tao) alapjának megállapításakor az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel. A törvény példálózó jelleggel felsorolja a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket és ráfordításokat. Ilyen költségnek minősül többek között:

• az áfa nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás értéke, ha a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel;
• hiányzó eszköz értéke, ha a hiány megfelelő gondosság mellett elkerülhető lett volna és az adózó nem tett meg minden tőle elvárhatót a hiányból eredő veszteség mérséklésére;
• az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;
• az a költség, amely ellenőrzött külföldi társaságnak fizetett ellenértékkel kapcsolatosan merült fel, kivéve, ha az adózó szerződésenként külön nyilvántartásban bizonyítja, hogy a költség, ráfordítás a vállalkozási tevékenységet szolgálja;
• az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, és térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó (áfa),ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;
• a reklámadó törvény szerinti reklámközzététellel összefüggésben elszámolt költség, de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben a 30 millió forintot meghaladja, és a mentességi feltételek nem teljesülnek.

A fenti szabályok értelmében a vállalkozás nevében igénybevett magán jellegű költések személyi jellegű kifizetésnek minősülnek, így az igénybevevő céggel kapcsolatos jogviszonyától függően kizárólag munkaviszonyból/tagi jogviszonyból/megbízási jogviszonyból származó jövedelemként illetve évközben felvett osztalékelőlegként adózik és bérszámfejtés keretében történik az elszámolása/bevallása.